Súlyok és méretek
Hossz |
11-tól 12,5-ig cm |
Súly |
10-tól 18-ig g |
Szárnyfesztávolság |
20-tól 23-ig cm |
Állatleírás
A csíz (Spinus spinus), amelyet néha sárgafejű csíznek is hívnak, egy kisméretű, élénk színű madár, amely az Eurasiában és a Magyarországon is előforduló pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozik. Az állat rendkívül szociális viselkedéséről ismert, különösen télen, amikor nagy csapatokban gyülekezik, hogy közösen keressen táplálékot.
Megjelenését tekintve a csíz feltűnő, élénk zöldes-sárga tollazattal rendelkezik, melynek kontrasztját adja a fekete szárny és fark. A hímek jellemzően élénkebb színekkel rendelkeznek, mint a tojók, különösen a szaporodási időszakban, amikor a sárga és zöld színek még intenzívebbé válnak. A csíz kisméretű madár, testhossza 11-12 cm körüli, súlya pedig 10-15 gramm között mozog.
Élőhelyét tekintve a csíz főleg lombhullató és vegyes erdőkben, valamint parkokban és kertekben található meg. Különösen kedveli a nyírfákat és a fenyőket, amelyek magjait előszeretettel fogyasztja. Táplálkozása során nem csak a fák magjait, hanem egyéb növényi részeket, például rügyeket és virágokat is fogyaszt, illetve a földön található apró rovarokat sem veti meg.
A csíz éneke gyors, csilingelő hangokból áll, amelyet gyakran csoportosan, összhangban adnak elő. Hangjukkal és éneklésükkel jelentős szerepet játszanak az erdők és parkok hangulatának megteremtésében.
Szaporodási időszakuk a tavasz vége felé kezdődik. A tojó egyedül készíti el a fészkét, ami általában egy fa ágán helyezkedik el, és mohából, fűszálakból, valamint egyéb növényi anyagokból épül fel. A tojások száma általában 4-5, amelyeket 12-14 napig kotlik ki, mielőtt a fiókák kikelnek.
A csíz állománya jelenleg nem számít veszélyeztetettnek, bár bizonyos területeken csökkenő tendenciát mutat, ami főleg az élőhelyek elvesztésére és a mezőgazdasági tevékenységek változásaira vezethető vissza. Fontos, hogy megőrizzük ezeket a kisméretű, de rendkívül színes és élettel teli madarakat, akik fontos szerepet töltenek be ökoszisztémáikban, többek között a növények megporzásában és a rovarpopulációk szabályozásában.
Előfordulási térkép