Ismert mint

• Tasmánský čertík
• Tasmánský čert

Súlyok és méretek

Biológiai adatok

Állatleírás

Az erszényes ördög (Sarcophilus harrisii) egy közepes méretű ragadozó marsupialis, amely kizárólag Ausztrália Tasmánia szigetén él. Ez az állat a kihalás szélén álló tasman ördög, a Thylacinus cynocephalus legközelebbi rokona. Az erszényes ördög nevét erős és félelmetes viselkedéséről kapta, amely azonban megtévesztő lehet, mivel általában kerüli az emberi kapcsolatot és nem jelent közvetlen veszélyt az emberekre.
Testalkatát tekintve az erszényes ördög erős, kompakt felépítésű, nagy fejjel és erős rágóizmokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik számára, hogy átrágjon a legkeményebb csontokon is. Sötét szőrzete van, amelyen gyakran fehér foltok találhatók a mellkasán és a hátsó részén. Testhossza elérheti a 30 cm-t, míg a farok hossza körülbelül 26 cm. Súlya 4-12 kg között mozoghat.
Az erszényes ördög éjszakai életmódot folytat, főként húsevő, de mindenevőnek is tekinthető, mivel táplálékát tekintve nem válogatós: madarak, halak, rovarok és más kisebb állatok is szerepelnek az étrendjében, de nem riad vissza a dögevéstől sem. Ezenkívül rendkívül fontos szerepet tölt be az ökoszisztémában mint a természetes hullatékgyűjtő.
A kommunikáció fontos része az erszényes ördög életének. Hangos morgással, sikolyokkal és zörejekkel kommunikál, különösen táplálkozási és párosodási időszakban. Bár egyedülállóan élnek, táplálkozáskor gyakran összegyűlnek, és ekkor erős szociális kölcsönhatások figyelhetők meg közöttük.
Az erszényes ördögök reprodukciós ciklusa érdekes; a nőstények márciustól májusig párzanak, és körülbelül 21 napos vemhesség után akár 30 apró utódot is világra hozhatnak, bár az anya erszényében csak négy tejmirigy található, így általában csak négy kölyök marad életben. A kölykök körülbelül négy hónapig maradnak az anyjuk erszényében, ezután még néhány hónapig az anyjuk mellett maradnak, míg teljesen önállóvá nem válnak.
Az erszényes ördög populációja jelentős veszélyben van, főként a DFTD (Devil Facial Tumour Disease) nevű, daganatos megbetegedés miatt, amely gyorsan terjed az állományban. Emellett az élőhelyvesztés és az emberi tevékenységek is fenyegetik a fennmaradásukat. Számos védelmi program próbálja megőrizni ezt az egyedülálló fajt a kihalástól, többek között a populációk genetikai diverzitásának növelése és a betegség elleni vakcinázás révén.