Súlyok és méretek
Állatleírás
A Csőszcincér (Prionus coriarius) egy közepes vagy nagy méretű bogár, amely a Cerambycidae családhoz tartozik, amelyet a hosszú szarvú bogarak csoportjának is neveznek azok jellegzetes hosszú antennáik miatt. Ez a faj Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában honos, és elsősorban erdős területeken található.
Megjelenés
A Csőszcincér jelentős méretű, a testhossza elérheti a 10-40 millimétert, ami a bogarak világában viszonylag nagynak számít. Testük robosztus, barnás vagy fekete színű, míg a hímek antennái a testhosszuk akár kétszeresére is megnőhetnek. A nőstények antennái rövidebbek. A lábak erősek, amelyek alkalmasak az ágakon való mászásra és a földben való ásásra.
Életmód
A Csőszcincér főként éjszakai életmódot folytat, nappal rejtőzködik a faodvakban vagy a talajban. Lárvái faanyagban élnek, ahol akár 3-4 évet is eltölthetnek, mielőtt bábává alakulnának. Ez idő alatt jelentős károkat okozhatnak élő vagy már kivágott fákban, különösen azokban, amelyek már valamilyen módon gyengültek. Felnőttként a Csőszcincér a nyár folyamán aktív, ilyenkor táplálkozás céljából keresi fel a virágokat és a fa nedveit.
Szaporodás
A szaporodási időszak a késő tavasztól a nyár közepéig tart. A nőstény a talajba rakja petéit, amelyekből kikelő lárvák azonnal elkezdenek táplálkozni a fa gyökereivel és belső részeivel. A lárvák fejlődése több évig tarthat, mielőtt bábává, majd felnőtt egyedekké alakulnak.
Elterjedés és élőhely
A Csőszcincér Európában széles körben elterjedt, de megtalálható Ázsiában és Észak-Afrikában is. Előnyben részesíti az erdős területeket, különösen az olyanokat, ahol sok a holt faanyag. Az élőhelyvesztés és a faanyagok ipari felhasználása miatt egyes területeken ritkábbá válhat.
Védelem és jelentőség
Mivel a Csőszcincér lárvái károsíthatják a fákat, gazdasági kártevőként is ismertek. Azonban fontos szerepet játszanak az erdei ökoszisztémákban, mivel segítenek a holt faanyag lebontásában. A faj védelme érdekében fontos az élőhelyek megőrzése és a biológiai sokféleség fenntartása.